Bevezetés: A mentális egészségműveltség definiálható, mint a jó mentális egészség fenntartásának és megvalósításának képessége, a mentális zavarok és kezelésük megértése, a mentális betegségekhez kapcsolódó sztigma csökkentése, valamint a támogatáskeresés hatékonyságának javítása a mentális zavarok esetén.
Cél és módszertan: A tanulmány célja a magyar nemzeti kisebbségi egyetemisták mentális egészségműveltségi szintjének felmérése, valamint annak kivizsgálása, hogy van-e különbség az egészségműveltségi szintjükben a szociodemográfiai jellemzőik alapján. A kutatás 2023-ban készült az Újvidéki Egyetem és a Szabadkai Műszaki Főiskola 100 magyar nemzeti kisebbségi hallgatója kérdőíves felmérésével. A kutatási eszköz a Mentális Egészségműveltségi Skála (MEMS) és egy szociodemográfiai kérdőív volt.
Eredmények: A MEMS átlagpontszáma 117,31 (SD = 13,10) volt. A legmagasabb pontszámot azok érték el, akik az egyéb kategóriába sorolták magukat a nemük szerint. Általánosságban elmondható, hogy a hallgatók megfelelő képességekkel rendelkeznek a mentális zavarok felismerésére.
Záradék: A mentális egészségüműveltség szintjének felmérésével jobban megérthetjük a mentális zavarok okait a magyar nemzetiségű hallgatók körében, valamint azokat a lehetséges negatív perszonális és szakmai következményeket, amelyeket a zavarok okozhatnak.

Introduction: Mental health literacy can be defined as the ability to maintain and achieve good mental health, understand mental disorders and their treatment, reduce stigma associated with mental illnesses, and improve the effectiveness of seeking support in cases of mental disorders.
Objective and Methodology: The study aimed to assess the mental health literacy level of Hungarian national minority students and examine whether there are differences in their literacy levels based on sociodemographic characteristics. The research was conducted in 2023 through a questionnaire survey involving 100 Hungarian national minority students from the University of Novi Sad and the Subotica Tech College of Applied Sciences. The research instruments included the Mental Health Literacy Scale (MHLS) and a sociodemographic questionnaire.
Results: The average MHLS score was 117.31 (SD = 13.10). The highest scores were achieved by those who classified themselves in the „other” category regarding gender. In general, students demonstrated adequate abilities in recognizing mental disorders.
Conclusion: Assessing the level of mental health literacy can help us better understand the causes of mental disorders among Hungarian national minority students, as well as the potential negative personal and professional consequences that these disorders may cause.