A SZEMMOZGÁSKÖVETÉS MÉRÉSI PONTOSSÁGÁNAK OPTIMALIZÁLÁSA

A szemmozgás követés módszerét már az 1800-as évektől használják. Először orvosi célokra, később számos olyan területen is alkalmazzák, mint például a marketing, szoftverek ergonómiája, termékfejlesztés és egyéb.
A cikk szerzői szemmozgáskövetés lehetőségeit az oktatásban is használják, méghozzá a hallgatók által kidolgozott szoftveres megoldások esetén a felhasználói kezelőfelület (GUI – graphical user interface) megtervezésével, valamint a felhasználói élmény (user experience) felmérésével kapcsolatosan. A GUI tervezésével kapcsolatos méréseket nagyban befolyásolja az eszköz pontossága. Pontatlan mérési adatokból pontatlan következtetéseket vonhatunk le arról, hogy a felhasználó mely elemekre fókuszált a kezelőfelületen.
Ebben a munkában egy gyakorlati probléma megoldását mutatjuk be, ugyanis a szerzők által használt szemmozgáskövető eszközről kiderült, hogy a képernyő közepétől távolabb eső területeken, egy kis eltéréssel, de pontatlanul határozza meg a fókuszálás koordinátáit. A cikkben bemutatunk egy folyamatot, amellyel sikeresen korrigáltuk a mért adatokat és ezzel javítottunk az eredmények pontosságán.

Kulcsszavak:
Szemmozgás követő eszköz, mérési adatok elemzése, mérési adatok korrigálása



OPTIMIZATION OF EYE-TRACKING MEASUREMENT ACCURACY

The method of eye-tracking has been used since the 1800s. Initially, it was applied for medical purposes, but later, it found use in various fields such as marketing, software ergonomics, product development, and more.
The authors of this article also utilize eye-tracking in education, specifically in the design of graphical user interfaces (GUI) and the assessment of user experience (UX) for software solutions developed by students. The accuracy of eye-tracking measurements significantly affects GUI design evaluations. Inaccurate measurement data can lead to incorrect conclusions about which interface elements the user focused on.
In this study, we present a solution to a practical problem: the eye-tracking device used by the authors was found to be slightly inaccurate in determining focus coordinates, particularly in areas farther from the center of the screen. The article introduces a process through which we successfully corrected the measured data, thereby improving the accuracy of the results.

Keywords:
eye-tracking device, analysis of measurement data, correction of measurement data