A BIZTONSÁG NYELVEZETE

Dr. SZEDMINA Lívia, főiskolai tanár (slivia@vts.su.ac.rs)

Jelen kutatás a nyelvnek mint biztonsági médiumnak a szerepét elemzi. A fő hangsúly a „biztonság” fogalmának eredetén és többféle jelentésén van. Ez a nyelvi megközelítés betekintést nyújt a fogalom alapvető alkalmazásába a mindennapi életben. A biztonság fogalma az emberiség korai éveitől kezdve szerves része az oktatásnak és a munkának egyaránt. A tanulmány két példát is említ az ír történelemből. A „plenipotentiary” (meghatalmazott) kifejezés központi szerepet játszott az angol-ír szerződés 1921-es aláírásában és az Ír Szabadállam megalapításában. A „decommissioning” (leszerelés) és a „to put weapons beyond use” (fegyverek használaton kívül helyezése) kifejezéseket az Ír Köztársasági Hadsereg által az 1990-es évek békefolyamatában felhalmozott fegyverek megsemmisítésére irányuló akcióra használták.

Kulcsszavak:
ír történelem, biztonság, nyelv



LANGUAGE AS THE MEDIUM FOR SECURITY

Dr. SZEDMINA Lívia, PhD, college professor

This paper analyzes the role of language as a medium of security. The primary focus in on the origin and multiple meanings of the term ‘security’. This linguistic approach lends an insight into the basic implementations of the concept in daily life. The notion of security is integral starting from the earliest age of humans, throughout education and into work life. The work also offers two examples from Irish history. The term ‘plenipotentiary’ played a central role in the signing of the Anglo-Irish Treaty in 1921 and creation of the Irish Free State. The expressions ‘decommissioning’ and ‘to put weapons beyond use’ were used to denote the action of destroying the amassed weapons by the IRA in the peace process of the 1990s.

Keywords:
Irish history, security, language

Szedmina Lívia

E-mail: slivia@vts.su.ac.rs
ORCID: 0000-0002-4899-4804
Kutatási terület: ír történelem
Intézmény:

Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, Szabadka


Szekció

Bölcsészettudományok (2023)

Dévavári Zoltán

EGY ELLENTMONDÁSOS POLITIKUS ÉLETE ELLENZÉKBEN, HATALOMBAN ÉS AZ EMIGRÁCIÓBAN

Kulcsszavak: Nagy Iván, magyar kisebbség, országgyűlési képviselő, emigráció

Molnár Csikós László

GÉPI FORDÍTÁS MAGYARRA

Kulcsszavak: gépi fordítás, magyar nyelv, mesterséges intelligencia

Beke Ottó

ÉDES ELSZIGETELTSÉG A TECHNIKAI ABSZOLUTIZMUS HORIZONTJÁN

Kulcsszavak: Édes elszigeteltség, Urszula Antoniak, technikai abszolutizmus

Károly Adrienn

A BÁCSORSZÁG FOTÓHASZNÁLATA (1904–1906)

Kulcsszavak: sajtótörténet, fotóhasználat, fotóriport, Bácsország, Szabadka

Szabó Katalin

KISS GYÖRGY (1839 – 1891) SZEMÉSZETI TEVÉKENYSÉGE ÉS MUNKÁJÁNAK JELENTŐSÉGE A MAGYAR ORVOSTÖRTÉNET SZÖVETÉBEN

Kulcsszavak: szemészet, elektromosság, trachoma

Csányi Erzsébet

A MEGBOLYDULT KÁOSZBA CSÖPPENTETT REND

Kulcsszavak: káosz, rend, beat, Fenyvesi Ottó

Pápista Zsolt

A NÉMET IGEVONZATOK KOGNITÍV SZEMANTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

Kulcsszavak: német nyelv, igevonzatok, kognitív szemantika

Samu János

AZ IRODALOM MEDIÁLIS ELMAGÁNYOSODÁSA (FUNKCIÓVÁLTÁS ELŐTT ÉS UTÁN)

Kulcsszavak: hagyományos irodalom, Gutenberg-galaxis, újmédia

Orcsik Roland

AZ AUTOPSIA ACÉLKÖLTÉSZETE

Kulcsszavak: jugoszláv underground kultúra, „vajdasági textualizmusˮ, montázs

Samu-Koncsos Kinga

TISZTÁS

Kulcsszavak: áttétel, objektív líra, abjekció, Nemes Nagy Ágnes

Pásztor-Kicsi Mária

EREDEZTETÉS VAGY SZÓHASONLÍTÁS? – AZ ETIMOLÓGIA KÉRDÉSÉNEK ÚJRAGONDOLÁSA

Kulcsszavak: etimológia, Czuczor, Fogarasi, nyelvi ideológia

Bogner István

A JÖVŐ IDŐ JELÖLÉSE A XIV. SZÁZADBAN A KORAI ÚJFELNÉMET ÍRÁSOKBAN

Kulcsszavak: jelen és jövő idő, szintétikus és analitikus igealakok