A kutatás témája: életre keltheti-e a mesterséges intelligencia a nyelvérzéket. A vonatkozó szakirodalom szerint a nyelvérzék ösztönös készség, amely egyrészt az anyanyelv helyes használatában, az anyanyelv eredeti sajátosságainak az idegenszerűségektől való megkülönböztetésében nyilvánul meg, másrészt az egyénnek azt a képességét is jelenti, amely idegen nyelvek szabályainak, használatának könnyű vagy nehéz elsajátításában nyilatkozik meg. Az a hipotézisünk, hogy abban az esetben lehetséges a nyelvérzéknek a mesterséges intelligencia kereteiben való realizálása, ha a nyelvérzék minden embernek veleszületett képessége, és megfelelő gyakorlatokkal, gondolkodással, rendszeres nyelvhasználattal, tanulással javítható. A kutatás célja azoknak a nyelvérzékben meglevő, egymástól független egyéni kognitív képességeknek a vizsgálata, amelyekre ebben a folyamatban támaszkodni lehet: a fonológiai kódolás (pl. a beszédértés), a háromdimenziós tér észlelése (pl. szem-kéz koordináció), a szintaktikai elemzés (pl. nyelvtani szerkezetek azonosítása), a tudatelmélet vagy mentalizáció (pl. átvitt értelmű kifejezések felismerése). Mérlegelni szeretnénk, hogy ezek összehangolt és eredményes működésükkel hogyan biztosítanák a mesterséges intelligencia által irányított nyelvhasználat hatékonyságát.

The topic of the research: can artificial intelligence bring the sense of language to life. According to the relevant professional literature, the sense of language is an instinctive skill, which is manifested on the one hand in the correct use of the native language, in distinguishing the original characteristics of the native language from foreign similarities, and on the other hand, it also means the ability of the individual to understand the rules and usage of foreign languages with ease or it manifests itself in its difficult acquisition. Our hypothesis is that it is possible to realize the sense of language within the framework of artificial intelligence, if the sense of language is an innate ability of every human being and can be improved with appropriate exercises, thinking, regular language use, and learning. The aim of the research is to examine the independent individual cognitive abilities that exist in the sense of language, which can be relied on in this process: phonological coding (e.g. speech understanding), perception of three-dimensional space (e.g. eye-hand coordination), syntactic analysis (e.g. identification of grammatical structures), theory of mind or mentalization (e.g. recognition of figurative expressions). We would like to consider how, with their coordinated and effective operation, they would ensure the effectiveness of language use guided by artificial intelligence.