A pedagógiai tartalmi tudás (PTT) (Shulman 1986, 1987) a tanítási módszerek, az osztálytermi kontextus és a tanulási folyamatok ismeretét, vagyis a tudás konstruálásának, a kognitív és a szociális tanulás, valamint a fejlődés elméleteinek megértését és gyakorlati alkalmazását jelenti. A pedagógus ezeket az ismereteket tudatosan fejleszti, alkalmazza a tanítás minden területén és képes tervezni, irányítani, kezelni és reflektív módon értékelni az osztályteremi eseményeket, illetve saját tevékenységét, s ha szükséges, korábbi nézeteit módosítani. Szakirodalmi áttekintésünkben a PTT mérésének és értékelésének lehetséges módszereit kutattuk Shulman (1986, 1987), Csíkos és Szitányi (2020) és Dietrich (2020) kutatásaitól indítva a feltárómunkát. A PTT kapcsolatot képez a tanítás-tanulás folyamatában a pedagógiai gyakorlat, a tanterv, és az értékelés között oly módon, hogy a tanár hasonló problémákhoz különböző, alternatív megoldási stratégiákat tervez és alkalmaz, s reflektív módon felülírja, újratanulja, vagy lecseréli saját korábbi nézeteit. Elgondolásunk szerint a kimeneti eredményekre alapozott, differenciált tanulástervezés és szervezés segíthet a merev tanári nézetek feloldásában a tanítási, tanulási folyamat minden fázisában. A PTT egyik sarkalatos eleme a tanulók gondolkodási stratégiáinak ismerete és predikciója, mely elengedhetetlen a tanulás kimeneti eredményeinek megfogalmazásához a tudás, képességek, autonómia és attitűdök szemponjából, ezzel segítve a differenciált tervezést, tanulásszervezést és értékelést.

Pedagogical Content Knowledge (PCK) (Shulman 1986,1987) means knowledge of teaching methods, classroom context, and learning processes, i.e., understanding and practical application the construction of knowledge, cognitive, social learning, and development theories. The teacher consciously develops this knowledge, applies it in all areas of teaching, and can plan, direct, manage, and reflectively evaluate classroom events and activities, and, if necessary, modify his or her previous views. In our literature review, we researched possible methods of measuring and evaluating PCK, starting with exploratory work from research by Shulman (1986, 1987), Csíkos and Szitányi (2020), and Dietrich (2020). PCK forms a link in the teaching-learning process between pedagogical practice, curriculum, and assessment so that the teacher plans and applies different, alternative solution strategies for similar problems and reflectively overwrites, re-learns, or replaces his or her previous views. According to our idea, differentiated instruction based on learning outputs can help to resolve rigid teacher views at all stages of the teaching and learning process. One of the pivotal elements of PCK is the knowledge and prediction of students’ thinking strategies, which is essential for formulating learning outcomes from the perspective of knowledge, skills, autonomy, and attitudes, thus helping with differentiated planning, teaching, and evaluation.