A 2023-as Nobel-díjat az orvostudomány és a fiziológia területén Karikó Katalin és Drew Weissman nyerte el az mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez nyújtott hozzájárulásukért (nukleozid bázis módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért), amelyek kulcsfontossagúak voltak a COVID-19 elleni harcban. A kutatásaik nemcsak hatékony vakcinák kifejlesztéséhez vezettek, hanem mélyítették a tudásunkat arról, hogy az mRNS hogyan lép interakcióba az immunrendszerrel. Ezze új lehetőségek nyíltak meg a vakcinatechnológia jövőbeni fejlesztése terén más orvosi területeken is. A vakcinák serkentik az immunválasz kialakulását egy adott kórokozóval szemben. Ez előnyt jelent a test számára a későbbi kontaktus esetén a betegség elleni küzdelemben. Az elmúlt évtizedekben a molekuláris biológia terén elért haladásnak köszönhetően olyan vakcinák fejlesztése történt, amelyek az egyes víruskomponenseken alapulnak, nem pedig az egész víruson. A vírus genetikai kódjának részei, amelyek általában a vírus felszínén található fehérjék kódolásáért felelősek, olyan fehérjéket készítenek, amelyek serkentik a vírusblokkoló antitestek kialakulását, Az egész vírus-, fehérje- és vektoralapú vakcinák előállítása nagyméretű sejtkultúrákat igényel, ami korlátozza a lehetőségeket a gyors vakcinagyártásra. Ezért a kutatók régóta igyekeztek olyan vakcinatechnológiákat fejleszteni, amelyek függetlenek a sejtkultúráktól, de ez kihívásokkal járt. Ezek az akadályok nem riasztották el Karikó Katalint, aki nem állt el az mRNS terápiás célokra történő felhasználására irányuló módszerek fejlesztésétől.

Katalin Karikó and Drew Weissman won the Nobel Prize in Physiology and Medicine in 2023 for their contributions to mRNA vaccine development against COVID-19 (discoveries regarding nucleoside base modifications). Their efforts have not only led to the development of effective vaccines but also deepened our understanding of how mRNA interacts with the immune system, paving the way for future advancements in vaccine technology. Vaccination triggers the immune system to respond to a specific pathogen, giving the body an advantage in fighting the disease if exposed later on. Recent advances in molecular biology have led to the development of vaccines based on individual components of viruses rather than the entire virus itself. Typically, segments of the viral genetic code responsible for encoding surface proteins are utilized to produce proteins that stimulate the production of antibodies that can block the virus. However, the production of vaccines using whole viruses, proteins, or vectors requires large-scale cell cultures, which can limit the speed of vaccine production. As a result, researchers have long been working on developing vaccine technologies that are independent of cell culture, although this has proven to be a challenging task. These obstacles did not discourage the Hungarian biochemist Katalin Karikó, who was devoted to developing methods to use mRNA for therapy.