A GÓT UFAR VISZONYSZÓ KIALAKULÁSA ÉS TOVÁBBI FEJLŐDÉSE A GERMÁN NYELVEKBEN

BOGNER István, nyugalmazott rendes egyetemi tanár (istbogner@gmail.com)

A gót ufar viszonyszó az indogermán *uper(i) alakból származik. A gót nyelvben ez a viszonyszó ufar formában jelenik meg. Verner törvénye szerint az említett törvény megfelelő feltételei mellett az indogermán p zöngétlen zárhang ennek megfelelő zöngés formája, a b kellene, hogy  megjelenjen, mint az IDG *septm : GOT sibun.
Az indogermán p zöngétlen zárhang a germán nyelvekben az eredeti *uper(i) különböző változataiban jelenik mint b,Ѣ, f, v, r .
Az indogermán hangváltozásokról bőséges anyag áll rendelkezésünkre. A legfontosabbak e kutatás szempontjából a Grimm és Verner törvénye (németben: Erste Lautverschiebung és Verners Gesetz), ezek tükrében kerülnek vizsgálatra az indogermán *uper(i)-val kapcsolatos rokonszavak (ezek: indogermán *apo, *up(o) *uper) kontrasztív elemzéssel. A hipotézis az, hogy a fent említett példa szerint más nyelvi tényezők is közrejátszanak abban, hogy sokrétű változatok sora jelenjen meg a germán nyelvekben. Nem lehet mindent a Grimm és Verner törvényével megmagyarázni.
A kutatás célja megfejteni, milyen más nyelvi jelenségek vezettek a sokféle változat kialakulásához.
Az elvégzett elemzések alapján az a konklúzió vonható le, hogy a germán nyelvekben fellelhető b,Ѣ, f, v, r változatok a következő nyelvi jelenségekre vezethetőek vissza:
1.) A p : b alternációja az indogermánban.
2.) A hangsúly helyének az ingadozása az indogermán nyelvekben.
3.) A gót nyelvben a hangsúly korábbi rögzülése az első szótagon a többi germán nyelvhez viszonyítva.
4.) A réshangok kiegyenlítődése a zöngétlen réshangok javára.
5.) Analógiai képződmények.

Kulcsszavak:
Grimm törvénye, Verner törvénye, hangsúly, zöngés és zöngétlen réshangok



THE FORMATION AND FURTHER DEVELOPMENT OF THE GOTHIC PREPOSITION ‘UFAR’ IN THE GERMANIC LANGUAGES

István BOGNER, retired university professor (e-mail: istbogner@gmail.com)

The Gothic preposition ufar originates from the Indo-Germanic form *uper(i). In the Gothic language, this preposition appears in the form ufar. As per Verner’s law, given the suitable conditions of the aforementioned law, it is the corresponding voiced form of the Indo-Germanic voiceless final p, the b, that should appear, as in IDG *septm : GOT sibun.
In the Germanic languages, the Indo-Germanic voiceless stop p appears in various variants of the original *uper(i), such as b,Ѣ, f, v, r.
We have abundant material on Indo-Germanic sound changes. The most important from the point of view of this research are Grimm’s and Verner’s laws (in German: Erste Lautverschiebung and Verner’s Gesetz), in light of which the Indo-Germanic *uper(i)-related cognates will be examined with a contrastive analysis, these are: Indo-Germanic *apo, * up(o), *uper. The hypothesis is that, according to the example mentioned above, other linguistic factors also contribute to the emergence of a series of diverse variants in the Germanic languages. However, not everything can be explained by Grimm’s and Verner’s laws. The aim of the research is to reveal what other linguistic phenomena led to the development of the many varieties.
Based on the conducted analyses, the conclusion can be drawn that the variants b, Ѣ, f, v, r found in Germanic languages can be traced back to the following linguistic phenomena:
1.) The alternation of p : b in Indo-Germanic.
2.) The fluctuation of the place of emphasis in the Indo-Germanic languages.
3.) In the Gothic language, the emphasis was earlier fixed on the first syllable compared to other Germanic languages.
4.) Equalization of gap tones in favour of voiceless gap tones.
5.) Analogous formations.

Keywords:
Grimm’s law, Verner’s law, stress, voiced and unvoiced diatonics

Bogner István

E-mail: istbogner@gmail.com
ORCID:
Kutatási terület: nyelvtudomány
Intézmény:

Szekció

Bölcsészettudományok (2024)

Molnár Csikós László

A NYELVÉRZÉK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁBAN

Kulcsszavak: nyelvérzék, mesterséges intelligencia, kognitív képességek

Bencsik Orsolya

HOGYAN SPORTOL EGY KISEBBSÉGI ÍRÓ?

Kulcsszavak: Tolnai Ottó, Hans Ulrich Gumbrecht, sport, politika, performansz

Szabó Katalin

ORVOSOK CSÁTH KÖRÜL

Kulcsszavak: Csáth, tbc, orvostörténet

Beke Ottó

MIT LÁTUNK, AMIKOR A CHATGPT SÍR?

Kulcsszavak: ChatGPT, mesterséges intelligencia, sírás, hangulatjelek, fókuszcsoportos kutatás

Hózsa Éva

TOVÁBBGYŰRŰZŐ CSÁTH-KUTATÁSOK

Kulcsszavak: kiadások, ismeretlen novellák/novellatöredékek, idegenség, pszichoanalízis, személyesség, integratív hozzáállás, mesterséges intelligencia

Urbán Dorottya

WHAT DO WE SEE WHEN CHATGPT CRIES?

Kulcsszavak: ChatGPT, mesterséges intelligencia, sírás, hangulatjelek, fókuszcsoportos kutatás

Géber Áron

SZERELEM ÉS VESZTESÉG A DIASZPÓRÁBAN

Kulcsszavak: diaszpóraélmények,  multikulturalitás, Homi K. Bhabha, Harmadik Tér, identitás, ambivalencia

Csányi Erzsébet

A DÉLSZLÁV FARMERNADRÁGOS PRÓZA KONTEXTUSAI

Kulcsszavak: délszláv farmernadrágos regénymodell, beat, vajdasági magyar irodalom, komparatisztika

Berze Gizella

„…AKI ÉRTI, TANÍTJA”

Kulcsszavak: pedagógiai tartalmi tudás, differenciált tanulásszervezés, kimeneti eredmények

Kobetits Dénes

A FÜGGŐ ÉS FÜGGETLEN BESZÉD VARIÁNSAI A NÉMET ÉS A SZERB NYELVBEN NAPILAPOK ANALÍZISE ALAPJÁN

Kulcsszavak: függő beszéd, független beszéd, kontrasztív nyelvészet, újságírás, német-szerb

Pápista Zsolt

FOGALMI METAFORÁK ÉS A TEMPORALITÁS MENTÁLIS FELDOLGOZÁSA

Kulcsszavak: kognitív nyelvészet, fogalmi metafora, mentális feldolgozás, idő, temporalitás

Samu-Koncsos Kinga

MELYIK TEST VAN MIKOR?

Kulcsszavak: virtuális, aktuális, morfogenezis, test

Szabó Emilia

MIT LÁTUNK, AMIKOR A CHATGPT SÍR?

Kulcsszavak: ChatGPT, mesterséges intelligencia, sírás, hangulatjelek, fókuszcsoportos kutatás

Samu János

KLASSZIKUS, BŐRKÖTÉSBEN

Kulcsszavak: poszthumanizmus, kiborg, normalizáció, szubjektum bőrkötésben

Pap Tibor

LEHET-E A KÖZÖSSÉGI MÉDIA AZ IRODALOM PROFESSZIONÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ALTERNATÍVÁJA: IMRE HILDA ÍRÓI SZEREPVÁLLALÁSAI

Kulcsszavak: irodalom a világhálón, platformosodás, professzionális intézményrendszerek, irodalmi befogadás, vajdasági magyar irodalom

Simonyi Gabriella

AZ ŐSZINTESÉG FORMÁLÁSÁNAK ÉS TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA FELSŐ TAGOZATOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁS DIÁKOK KÖRÉBEN

Kulcsszavak: hazugság, gyermek, őszinteség

Zakinszky Toma Viktória

JAMES BOND FILMEK ELEMZÉSE AZ OPERATŐRI MUNKA SZEMSZÖGÉBŐL A FILMES TECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSÉN KERESZTÜL

Kulcsszavak: James Bond, film, operatőr, plán, fényképezés, snitt, cinematográfia