A FÜGGŐ ÉS FÜGGETLEN BESZÉD VARIÁNSAI A NÉMET ÉS A SZERB NYELVBEN NAPILAPOK ANALÍZISE ALAPJÁN

KOBETITS Dénes, tanársegéd (denes.kobetits@ff.uns.ac.rs; denes.kobetits@gmail.com), Orcid ID: 0009-0002-1951-6763

Az újságírásban gyakran hivatkoznak a szerzők interjúalanyok nyilatkozataira vagy más forrásokból származó tartalmakra. Ahhoz, hogy az ilyen kijelentések egyértelműen megjelölésre kerülhessenek egy adott cikkben, kettő lehetőség alkalmazható: egyrészt a függő, másrészt pedig a független beszéd. A németben és a szerbben az említett jelenségeket nyelvileg különbözőféleképpen tudjuk kifejezni. Kutatásom ezeket a formákat elemzi, mégpedig a német Merkur, valamint a szerb Danas napilapokból gyűjtött példák alapján. A kutatás fő célja, hogy azonosítsa a függő és független beszéd megjelenési formáit a német és a szerb nyelvben, valamit hogy azok felhasználásának gyakoriságát mérje  a napilapokban. Ez a példák kontrasztív összevetésével, valamint egy statisztika segítségével történik, amely a különböző formák frekvenciáját illusztrálja. Az előadás a függő és független beszéd gyakorlatban történő változatos felhasználását kívánja bemutatni a német és a szerb nyelvben.

Kulcsszavak:
függő beszéd, független beszéd, kontrasztív nyelvészet, újságírás, német-szerb


THE VARIANTS OF DIRECT AND INDIRECT SPEECH IN GERMAN AND SERBIAN THROUGH THE ANALYSIS OF DAILY NEWSPAPERS

Dénes KOBETITS, graduate teaching instructor (denes.kobetits@ff.uns.ac.rs; denes.kobetits@gmail.com), Orcid ID: 0009-0002-1951-6763

In journalism, an author pretty often refers to a statement of an interviewee or to contents from other sources. In order to clearly mark such information in an article, the author may use two options: direct speech on the one hand, and indirect speech on the other hand. In German and Serbian there is a vast variety of possibilities to express such phenomena. In my research I discuss these structures through the analysis of examples extracted from the daily newspapers Merkur from Germany and Danas from Serbia. The research primary aims to identify the different forms of direct and indirect speech in German and Serbian language; in addition the frequency of their use shall be analyzed. For this purpose a contrastive research is conducted in which a statistical analysis of the frequency of every form is given. In my presentation I’ll illustrate the diverse use of direct and indirect speech in daily newspapers in German and Serbian language.

Keywords:
direct speech, indirect speech, contrastive linguistics, journalism, German-Serbian

Kobetits Dénes

E-mail: denes.kobetits@gmail.com
ORCID: 0009-0002-1951-6763
Kutatási terület: Kontrasztív nyelvészet
Intézmény:

Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Német Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék


Szekció

Bölcsészettudományok (2024)

Molnár Csikós László

A NYELVÉRZÉK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁBAN

Kulcsszavak: nyelvérzék, mesterséges intelligencia, kognitív képességek

Bencsik Orsolya

HOGYAN SPORTOL EGY KISEBBSÉGI ÍRÓ?

Kulcsszavak: Tolnai Ottó, Hans Ulrich Gumbrecht, sport, politika, performansz

Szabó Katalin

ORVOSOK CSÁTH KÖRÜL

Kulcsszavak: Csáth, tbc, orvostörténet

Beke Ottó

MIT LÁTUNK, AMIKOR A CHATGPT SÍR?

Kulcsszavak: ChatGPT, mesterséges intelligencia, sírás, hangulatjelek, fókuszcsoportos kutatás

Bogner István

A GÓT UFAR VISZONYSZÓ KIALAKULÁSA ÉS TOVÁBBI FEJLŐDÉSE A GERMÁN NYELVEKBEN

Kulcsszavak: Grimm törvénye, Verner törvénye, hangsúly, zöngés és zöngétlen réshangok

Hózsa Éva

TOVÁBBGYŰRŰZŐ CSÁTH-KUTATÁSOK

Kulcsszavak: kiadások, ismeretlen novellák/novellatöredékek, idegenség, pszichoanalízis, személyesség, integratív hozzáállás, mesterséges intelligencia

Urbán Dorottya

WHAT DO WE SEE WHEN CHATGPT CRIES?

Kulcsszavak: ChatGPT, mesterséges intelligencia, sírás, hangulatjelek, fókuszcsoportos kutatás

Géber Áron

SZERELEM ÉS VESZTESÉG A DIASZPÓRÁBAN

Kulcsszavak: diaszpóraélmények,  multikulturalitás, Homi K. Bhabha, Harmadik Tér, identitás, ambivalencia

Csányi Erzsébet

A DÉLSZLÁV FARMERNADRÁGOS PRÓZA KONTEXTUSAI

Kulcsszavak: délszláv farmernadrágos regénymodell, beat, vajdasági magyar irodalom, komparatisztika

Berze Gizella

„…AKI ÉRTI, TANÍTJA”

Kulcsszavak: pedagógiai tartalmi tudás, differenciált tanulásszervezés, kimeneti eredmények

Pápista Zsolt

FOGALMI METAFORÁK ÉS A TEMPORALITÁS MENTÁLIS FELDOLGOZÁSA

Kulcsszavak: kognitív nyelvészet, fogalmi metafora, mentális feldolgozás, idő, temporalitás

Samu-Koncsos Kinga

MELYIK TEST VAN MIKOR?

Kulcsszavak: virtuális, aktuális, morfogenezis, test

Szabó Emilia

MIT LÁTUNK, AMIKOR A CHATGPT SÍR?

Kulcsszavak: ChatGPT, mesterséges intelligencia, sírás, hangulatjelek, fókuszcsoportos kutatás

Samu János

KLASSZIKUS, BŐRKÖTÉSBEN

Kulcsszavak: poszthumanizmus, kiborg, normalizáció, szubjektum bőrkötésben

Pap Tibor

LEHET-E A KÖZÖSSÉGI MÉDIA AZ IRODALOM PROFESSZIONÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ALTERNATÍVÁJA: IMRE HILDA ÍRÓI SZEREPVÁLLALÁSAI

Kulcsszavak: irodalom a világhálón, platformosodás, professzionális intézményrendszerek, irodalmi befogadás, vajdasági magyar irodalom

Simonyi Gabriella

AZ ŐSZINTESÉG FORMÁLÁSÁNAK ÉS TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA FELSŐ TAGOZATOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁS DIÁKOK KÖRÉBEN

Kulcsszavak: hazugság, gyermek, őszinteség

Zakinszky Toma Viktória

JAMES BOND FILMEK ELEMZÉSE AZ OPERATŐRI MUNKA SZEMSZÖGÉBŐL A FILMES TECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSÉN KERESZTÜL

Kulcsszavak: James Bond, film, operatőr, plán, fényképezés, snitt, cinematográfia


Összes résztvevő (58):

2024 összes résztvevője (ABC sorrendben)