Horák Rita

A klímaváltozás és az ökológiai válság következményei nemcsak a természeti környezetet, hanem az emberek mentális egészségét is egyre jelentősebb mértékben érintik. Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányult az ökoszorongás jelenségére, amely a környezeti problémákkal kapcsolatos aggodalmakból, félelmekből és bizonytalanságérzésből fakad. Jelen kutatás célja az ökoszorongás mértékének feltárása felsőoktatásban tanuló hallgatók körében, valamint annak vizsgálata, hogy a nem, az életkor és az évfolyam milyen kapcsolatban áll az ökoszorongás szintjével.
A vizsgálat során az Eco-Anxiety Questionnaire (EAQ-22) kérdőívet alkalmaztuk. Az adatok elemzésében 222 hallgató vett részt. A válaszadók a kérdőív tételeit négyfokú Likert-skálán értékelték. Az eredmények alapján a hallgatók körében közepes mértékű ökoszorongás mutatható ki (M = 48,12; SD = 12,76). A női hallgatók átlagos ökoszorongás-pontszáma magasabb volt, mint a férfiaké. Az évfolyamok között szintén különbségek mutatkoztak, a legmagasabb átlagértékeket az első- és negyedéves hallgatók érték el. Az eredmények arra utalnak, hogy az ökoszorongás jelentős szerepet játszik a fiatal felnőttek érzelmi életében, ezért a jelenség további kutatása és a megfelelő pszichológiai támogatási formák kidolgozása indokolt.
A kutatás A fenntartható jövő lelki dimenziói: környezeti attitűdök és mentális egészség a vajdasági magyar hallgatók körében című projekt (projektszám: 003874118 2025 09418 004 000 000 001 01 001) keretében valósult meg.

The consequences of climate change and the ecological crisis affect not only the natural environment but also increasingly have a significant impact on people’s mental health. In recent years, growing attention has been directed toward the phenomenon of eco-anxiety, which arises from concerns, fears, and feelings of uncertainty related to environmental problems. The aim of the present study is to explore the level of eco-anxiety among university students and to examine how gender, age, and year of study are related to the level of eco-anxiety.
In the study, the Eco-Anxiety Questionnaire (EAQ-22) was used. A total of 222 students participated in the data analysis. Respondents rated the questionnaire items on a four-point Likert scale. The results indicate a moderate level of eco-anxiety among students (M = 48.12; SD = 12.76). Female students showed higher average eco-anxiety scores than male students. Differences were also observed between year groups, with the highest average scores found among first- and fourth-year students. The findings suggest that eco-anxiety plays a significant role in the emotional lives of young adults; therefore, further research on the phenomenon and the development of appropriate psychological support interventions are warranted.
The research was conducted within the project Psychological Dimensions of a Sustainable Future: Environmental Attitudes and Mental Health among Students of the Hungarian National Minority in Vojvodina (Project No. 003874118 2025 09418 004 000 000 001 01 001).