Vastag Gyöngyi

Az emberek egyre gyakrabban kerülnek testnedveiken keresztül, beleértve a verejtéket, nyálat, nyirokrendszert vagy a vért, rövid távú vagy tartós érintkezésbe fémtárgyakkal. Az ilyen jellegű, legyen az fogászati anyagokból, ortopédiai implantátumokból, protézisekből vagy divatékszerekből származó expozíció számos elektrokémiai reakciót indíthat el. Ezeknek a reakcióknak kétféle hatásuk lehet: megváltoztathatják a fémek szerkezetét és jellemzőit, de egyidejűleg káros válaszreakciókat válthatnak ki az érintkező emberi szövetekben is. Például a fogászati és ortopédiai alkalmazásokhoz leggyakrabban használt anyag, a titán-nikkel ötvözet esetében ezek az elektrokémiai kölcsönhatás során felszabaduló nikkelionok felelősek számos egyénnél az allergiás reakciók növekvő előfordulásáért. Emiatt szükség van ezen ötvözeteket más anyagokkal helyettesíteni. Az egyik elsődleges feltétele bármely, emberi elektrolittal érintkező új anyag használatának, hogy ismerjük az adott közegben tanúsított elektrokémiai viselkedését. Következésképpen, ez a tanulmány a kiválasztott ötvözet műverejtékkel való érintkezése során kifejtett elektrokémiai viselkedésének eredményeit mutatja be, az expozíciós idő függvényében.

People are increasingly coming into short-term or long-term contact with metal objects through their body fluids, including sweat, saliva, lymph, or blood. This type of exposure, whether from dental materials, orthopedic implants, prosthetic devices, or costume jewelry, can initiate a range of electrochemical reactions. These reactions may have two types of effects: they can alter the structure and characteristics of the metals and simultaneously provoke adverse responses in the surrounding human tissue. For example, in the case of titanium-nickel alloy, the most commonly used material for dental and orthopedic applications, nickel ions released during this electrochemical interaction are responsible for the increasing incidence of allergic reactions in many individuals. Therefore, it is necessary to replace these alloys with other materials. One of the primary conditions for using new material in contact with human electrolyte is knowledge of its electrochemical behavior in a given medium. Consequently, this study presents the results of the electrochemical behavior of the selected alloy in contact with artificial sweat, as a function of the exposure time.