A pesti Schöfft képíró műhely
Szerző: dr. KORHECZ Papp Zsuzsanna, múzeumi tanácsos (korhecz.zsuzsi@gmail.com)
Intézmény: Szabadkai Városi Múzeum, Szabadka
A pesti Schöfft képíró család művészeti hagyatékát a mai Magyarországon, Horvátországban, Romániában és Szerbiában őrzik. Az 1770−1845 között működő festőműhelyt a Németországból betelepedett id. Joseph (1742−1806) alapította, fia József Károly (1781−1851) vitte tovább, s világhírű unokája, Ágoston (1809−1888) itt sajátította el tudását. A céhes alapokon működő műhely anyaghasználatáról és alkotásmódjáról szól az előadás, melyet a restaurátori kutatásoknak köszönhetően ismerhettünk meg mélyrehatóbban. Az egykor oly híres, a Kazinczy Ferenc leírásából ismert képíró műhely virtuális világába is beléphetünk.
A témával foglalkozó szakirodalom elsősorban kézirati jellegű, a restaurálási kutatási dokumentációk az elsődleges forrásai. A személyes kutatások a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének Laboratóriumában folytak, s a hasonló jellegű további kutatásokra ösztönöztek. Műtárgyak roncsolásmentes és mintavétellel járó, bejáródott protokoll alapján felépített műszereket is igénybevevő elemzések is folytak.
A festészettechnikai kutatások hidat képeznek a művészettörténet, a természettudományok és a restaurálás területei között, s szoros összefüggésben állnak a művek restaurálásával, mert ilyenkor nyílik alkalom az alaposabb megfigyelésekre, mintavételekre, stb.
Olyan egyszerűnek tűnő kérdésre keresnek e kutatások választ, hogy mivel és hogyan festettek a Schöfft műhelyben, vagyis milyen pigmentekből és más anyagokból áll össze a műtárgy. Miért pont ezeket az anyagokat használta id, és ifj József, valamint Ágoston és milyen lett a végeredmény művészi szempontból, valamint a műtárgy tartósságát tekintve.
A kor által jelentősen behatárolt anyaghasználat egyéni módszerekkel vegyül a Schöfft műhelyben is, mely minden egyes műalkotásnál egyszeri, megismételhetetlen eredményt hoz létre, azonban egy művész több alkotását vizsgálva és a kapott eredményeket összevetve mégis bizonyos szabályszerűségek állapíthatók meg: a szokványos, olcsón beszerezhető pigmenteket használták, színes alapozásaikkal a bécsi divatot követték. Anyaghasználatuknak köszönhetően pontos periódusok határozhatók meg.
Kulcsszavak: Schöfft-család, festészettechnika, Pest, 18−19. század