VAJDASÁGI ÓVODÁSOK SZOCIÁLISPROBLÉMA-MEGOLDÁSA –
EGY NAGYMINTÁS MÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI
Szerző: SZITÁS Teodóra, PhD-hallgató (teodora.szitas@gmail.com)
Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola, Neveléselmélet, Szeged
A szociálisprobléma-megoldás egyik leggyakrabban alkalmazott modelljét Chang és munkatársai (2004) dolgozták ki, akik elkülönítették a viszonyulási (pozitív, negatív) és megoldási részfolyamatot, valamint az utóbbihoz három stílust (racionális, impulzív, elkerülő) rendeltek. A 2021 őszén végzett nagymintás mérésünk egyik fő célja vajdasági 4–6 évesek (N = 147) szociálisprobléma-megoldásának feltárása volt az óvodások közvetlen mérésével. Az óvodások mérése során a Helyzet- és személyspecifikus problémamegoldó gondolkodás (Kasik & Gál, 2014) és az általunk kidolgozott Történetek és rajzok az óvodáskori szociálisprobléma-megoldáshoz eszközt alkalmaztuk, amely lehetővé tesz kétféle – verbális és vizuális – elemzést. Feltételezzük, hogy viszonyulás terén a négy- és ötévesek különülnek el leginkább a többi életkortól, míg a megoldási mód esetében kizárólag a négyévesek (Kasik, 2015); emellett azt is, hogy a verbális és vizuális eszközök kiegészítik egymást (Shabiralyani et al., 2015). Eredményeink azt mutatják, hogy a négyévesekre jellemzőbb helyzetenként a problémák iránti negatív viszonyulás, míg az idősebbek pozitívabban reagálnak, szeretnék, ha mielőbb megszűnne az adott problémahelyzet. Különböző problémahelyzetek szerint a négyévesekre többnyire az impulzív és elkerülő stílusok jellemzők, ami igazolja, hogy e korcsoportot leginkább negatív érzelmeik vezérlik vagy egyáltalán el sem kezdik önmaguk a helyzetek megoldását. Az öt- és hatévesek adatai arról tanúskodnak, hogy az életkor előrehaladtával továbbra is mások segítségére szorulnak a problémák megoldásakor, sokszor a pedagógusok segítségével történik a helyzetek megoldása. A vizsgálat eredményei számos új adatot biztosítanak a gyermekek szociálisprobléma-megoldásáról, valamint arról, hogy óvodások körében célszerű olyan eszközöket alkalmazni, amelyek figyelembe veszik az adott korosztály életkori sajátosságait.
Kulcsszavak: Vajdaság, óvodások (4–6 évesek), szociálisprobléma-megoldás
PRESCHOOL CHILDREN’S SOCIAL PROBLEM-SOLVING IN VOJVODINA –
MAIN RESULTS OF A LARGE-SCALE ASSESSMENT
Author: Teodóra SZITÁS, PhD student (teodora.szitas@gmail.com)
Institution: University of Szeged, Doctoral School of Education, Szeged
One of the most used models of social problem-solving was developed by Chang et al. (2004), who separated the problem orientation (positive, negative) and problem-solving sub-processes, and assigned three styles (rational, impulsive, avoidant) to the latter. One of the main goals of our large-scale assessment conducted in the fall of 2021 was to directly assess 4–6-year-olds (N = 147) social problem-solving in Vojvodina. During the assessment, we used the Person- and situation-based social problem-solving (Kasik & Gál, 2014) and the Stories and pictures for assessing preschool problem-solving tool developed by us, which enables two types of – verbal and visual – analysis. We hypothesized that four- and five-year-olds differ mostly from the other age-groups in terms of problem orientation, while only four-year-olds differ in problem solving style (Kasik, 2015); additionally, that verbal and visual tools complement each other (Shabiralyani et al., 2015). Our results show that four-year-olds tend to have a negative orientation toward problems in certain situations, while older children react more positively and want the given problem situation to end as soon as possible. According to different problem situations, four-year-olds are usually characterized by impulsive and avoidant styles, which proves that this age group is mostly driven by their negative emotions or does not start solving situations themselves at all. The five- and six-year-old children’s data indicates that, as they get older, they continue to need the help of others to solve their problems, therefore these situations are often solved with the help of preschool teachers. The results of the study provide a lot of new data on preschool children’s social problem-solving, as well as on the fact that it is advisable to use assessment tools among preschoolers that consider the age characteristics of the given age group.
Keywords: Vojvodina, preschool children (4–6 years old), social problem-solving