A SZERBIAI NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS VÁLTOZÁSAINAK VISSZHANGJA A MAGYAR SZÓ TÜKRÉBEN
Szerző: SÁRCSEVITY HAJDÚ Bea, tanársegéd (sarcevicbea@gmail.com)
Intézmény: Wesley János Lelkészképző Főiskola, Szociális Munka Tanszék, Budapest
A nyugdíjbiztosítási rendszerek elemzésekor elsősorban statisztikai mutatókat veszünk alapul, és leggyakrabban fel sem merül olyan elemzési szempont, mint a jogosultak rendszer felé irányuló attitűdje, vagy egyéb társadalmi tényezők hatása.
A szerbiai nyugdíjbiztosítási rendszer 100 éves múltja során számos változáson ment keresztül, de az 1990-es évek polgárháborúja és a 2000-es éveket követő rendszerváltás Szerbia nyugdíjpolitikáját is egyedi helyzetbe hozta a volt szocialista tömbben.
Az 1922-ben elfogadott törvény lefektette a szerbiai nyugdíjbiztosítás “alapkövét”: egy bismarcki típusú felosztó-kirovó elven működő rendszert, amelyre hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint az állam és az állampolgárok között köttetett társadalmi szerződésre, amely kötelezi az államot arra, hogy gondoskodjon az állampolgárairól.
A kutatás abból az alaptézisből indult ki, hogy a társadalmi folyamatok és a jogalkotás kölcsönhatásban állnak egymással, tehát a nyilvánosság elé tárt nyugdíjbiztosítással kapcsolatos szövegek részt vesznek a társadalmi jelenségek alakításában, ebből adódóan tükrözik a társadalmi valóságot is. A társadalmi helyzetkép az adott időszak Magyar Szóban megjelent öregségi nyugdíjbiztosítással kapcsolatos tartalmainak elemzésén keresztül rajzolódott ki. Arra voltam kíváncsi, hogy milyen társadalmi és politikai szereplők, érdekképviseleti szervek jelentek meg a médiában és miként vélekedtek sorsukról, valamint a rendszer változásáról maguk a nyugdíjasok.
Kulcsszavak: nyugdíjbiztosítás, Szerbia, Magyar Szó, társadalom, attitűd
SERBIAN PENSION INSURANCE REFORMS AS REFLECTED IN THE NEWSPAPER MAGYAR SZÓ
When analyzing pension insurance systems, we primarily use statistical indicators, while analytical aspects such as the attitude of the beneficiaries or the influence of other social factors are rarely considered.
During its 100-year history, the Serbian pension insurance system has undergone many changes. The civil war of the 1990s and the regime change of the 2000s left Serbia’s pension policy in a unique situation, even within the former socialist bloc.
The law adopted in 1922 had laid the „foundation stone” of pension insurance in Serbia: a Bismarckian pay-as-you-go system, which we tend to see as a social contract between the state and its citizens, obliging the state to take care of its citizens.
The research stems from the thesis that social processes and legislation interact, so the published texts related to pension insurance participate in shaping social phenomena and therefore reflect social reality. An overview of the social landscape was created by analyzing articles mentioning old-age pension insurance published in Magyar Szó during the given period. The research aims to find out what social and political actors and other organizations appeared in the media and what the pensioners themselves thought about their lives and the changes in the system.
Keywords: pension insurance, Serbia, Magyar Szó, society, attitude