A CIRILL ÍRÁSMÓD VÉDELME MINT ALKOTMÁNYJOGI KATEGÓRIA
Szerző: BERETKA Katinka, egyetemi docens (beretka.katinka@gmail.com)
Intézmény: UNION Egyetem, Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Kara, Újvidék
Szerbiában a szerb nyelv és annak cirill írásmódja van hivatalos használatban. Habár ez az alkotmánynorma nem jelenti explicit módon, hogy a szerb nyelv egyben államnyelv is, illetve a cirill írásmód az egyedüli államilag elfogadott írásmód (a latin írásmód ellenében), az tény, hogy 2021 óta a cirill írásmódot mint a szerb nemzeti identitás egyik tartópillérét külön törvénnyel védik.
Az anyanyelvhasználat joga rendszerint a nemzetiségi jogok kontextusában jelentkezik, miközben bárkit megillet, legyen az egy kisebbségi csoport tagja vagy akár a többségi nemzet képviselője. Ezért is egyre inkább elfogadottabb az az álláspont, hogy a nyelvi jogok nem „csak” egy külön jogcsoportot képeznek az alapjogok korpuszában, hanem egyben számos más alapjog hatékony gyakorlásának és érvényesítésének feltételei.
A szerző jelen előadásában igyekszik a jog szintjén, jogszabályokkal alátámasztva bemutatni, meddig terjed(het) a cirill írásmód mint a szerb anyanyelvhasználat szerves részének alkotmányjogi védelme mind Szerbiában, mind pedig az országhatárokon kívül. A horvát alkotmánybíróság ugyanis egy viszonylag friss döntésében (2019) megerősítette, hogy a szerb nyelv és a cirill írásmód összetartozik, még egy olyan történelmileg érzékeny helyen is, mint Vukovár.
Kulcsszavak: cirill írásmód, nyelvi jogok, Szerbia, Horvátország, alkotmánybíróság
*
PROTECTION OF THE CYRILLIC SCRIPT AS A CONSTITUTIONAL CATEGORY
In Serbia, the Serbian language and its Cyrillic script are in official use. Although this constitutional norm does not explicitly mean that the Serbian language is also the state language, and that the Cyrillic script is the only state-accepted/national script (as opposed to the Latin script), the fact is that since 2021 the Cyrillic script has been protected by a separate law as one of the pillars of the Serbian national identity.
The right to use one’s mother tongue usually appears in the context of national minority rights, while it is a right for anyone, be it a member of a minority group or even a representative of the majority nation. That is why the position is increasingly accepted that linguistic rights are not „just” a separate group of rights in the corpus of fundamental rights, but also conditions for the effective exercise and enforcement of many other fundamental rights.
In this presentation, the author tries to show, at the level of law, supported by legislation, how far the Cyrillic script, as an integral part of the use of the Serbian mother tongue, can be constitutionally protected both in Serbia and outside the country’s borders. Namely, in a relatively recent decision (2019), the Croatian Constitutional Court confirmed that the Serbian language and the Cyrillic script belong together, even in a historically sensitive place like Vukovar.
Keywords: Cyrillic script, linguistic rights, Serbia, Croatia, constitutional court