MAGYARORSZÁGI KUTATÁSOK A HAZUGSÁG TÉMAKÖRÉBEN
Szerző: SIMONYI Gabriella (fekete.gabriella@gmail.com), pszichológus
Intézmény: Neveléstudományi Doktori Iskola, SZTE-BTK, Magyarország
A szakirodalmi kutatás célja annak feltárása, hogy a magyarországi kutatások a kezdetektől milyen tényezőket vettek figyelembe a gyermekek hazugságának vizsgálatakor, mit és hogyan vizsgálnak. A kapott információk megalapozzák kutatásomat, melynek témája A kamaszok hazugágai és annak pedagógiai összefüggései. A téma azért fontos mert az igazság eltitkolása életünk egyik legtermészetesebb velejárója, szociálisan adaptív jelentőséggel bír. Senki nem szeretné megbántani a rokonát, régi barátját, különösen, ha jóindulattal közelednek felénk. Vagyis a hazudást általában antiszociális viselkedésnek tekintik (Bok, 1989), ugyanakkor az erkölcsi elítélés ellenére felnőttek körében ez továbbra is általános viselkedés, amelyet társadalmi stratégiaként használnak az interperszonális célok elérésére és a kapcsolatok kezelésére, fenntartására (DePaulo & Kashy, 1998). A vizsgálatok azonosításához az ERIC, a Web of Science, a Google Scholar, illetve a ResearchGate adatbázisában kerestem. Felhasználtam a ScienceDirect adatbázist is a szakirodalom összegyűjtéséhez, ahol az alábbi kereső kifejezéseket használtam: ’hazugság’; ’csalás’; ’megtévesztés’; ’ToM’. A keresési eredmények alapján elmondható, Magyarországon nagyobbrészt felnőttekkel végzett kutatások folynak, ami a hazugság témaköréhez kapcsolódik. Dinnyés Mercédesz (2004) saját kérdőívet szerkesztett a hazugság egyes jellegzetességeinek használatára vonatkozóan Kozák (2002) osztályozásai nyomán. Eredményei szerint fordított volt a kapcsolat az egyes hazugságtípusok preferenciája és a személyiség színvonala közt. Nógrády Mária (2009) két viszgálatot végzett. A cél az első vizsgálatban az volt, hogy egy leíró kutatásban képet kapjanak a hazugságról szóló vélekedésekről, az ahhoz való attitűdről és a leírt hazugságok nyomán tartalmi kategóriákat alakítsanak ki. A második vizsgálat célja az volt, hogy pontosabb képet kapjanak arról, hogy mindennapi interakcióink között a hazugságok milyen gyakorisággal fordulnak elő, igazolhatók-e magyar mintán DePaulo csoportjának eredményei (DePaulo, Kashy, 1998, DePaulo és mtsai, 1996, 2003, DePaulo, Epstein, Wyer 1993). Olyan magyarországi kutatások is folynak, melyek hangelemző tehchnológia segítségével hazugságot elkövető tipusokat azonosítanak (Kis et al, 2016) A szívességkérés elutasításának beszédaktusában megjelenő hazugságot vizsgálta Falyuna Nóra (2016) Majd bemutatjuk Agárdi Tamás (2018) Az agy nem hazudik c., műszeres valóság-ellenőrzés — komputeres grafometriás vizsgálatát. Végezetül pedig Barbaczy Anna (2019) Az irónia és a hazugság kommunikatív komponenseinek felismerése 5–10 éves korban című cikkéről esik majd szó.
Kulcsszavak: hazugság, magyarországi kutatás, szakirodalmi összefoglaló
HUNGARIAN RESEARCH ON LIES
The aim of the literature research is to reveal what factors Hungarian research has taken into account when examining children’s lies from the beginning, what and how they investigate. The information I received forms the basis of my research, the topic of which is The Lies of Adolescents and its Pedagogical Connections. The topic is important because concealing the truth is one of the most natural features of our lives and has socially adaptive significance. No one wants to offend a relative or an old friend, especially if they approach us with goodwill. In other words, lying is generally considered antisocial behavior (Bok, 1989), but despite moral condemnation, it is still a common behavior among adults, which is used as a social strategy to achieve interpersonal goals and to manage and maintain relationships (DePaulo & Kashy, 1998). To identify the studies, I searched the ERIC, Web of Science, Google Scholar, and ResearchGate databases. I also used the ScienceDirect database to collect the literature, where I used the following search terms: ‘lie’; ‘fraud’; ‘deception’; ‘ToM’. Based on the search results, it can be said that in Hungary, research is mostly conducted with adults, which is related to the topic of lying. Dinnyés Mercédesz (2004) edited his own questionnaire regarding the use of certain characteristics of lies based on Kozák’s (2002) classifications. According to his results, the relationship between the preference for each type of lie and the level of personality was inverse. Mária Nógrády (2009) conducted two studies. The goal in the first study was to get an idea of the beliefs about lying, the attitude towards it in a descriptive research, and to create content categories based on the described lies. The aim of the second study was to get a more accurate picture of the frequency with which lies occur in our everyday interactions, whether the results of DePaulo’s group can be verified in the Hungarian sample (DePaulo, Kashy, 1998, DePaulo et al., 1996, 2003, DePaulo, Epstein , Wyer 1993). Research in Hungary is ongoing, which uses voice analysis technology to identify types of liars (Kis et al, 2016) The lie appearing in the speech act of refusing a favor was investigated by Nóra Falyuna (2016) We will then present Tamás Agárdi (2018) The brain does not lie. Instrumental reality check — computerized graphometric examination. Finally, the article by Anna Barbaczy (2019) Recognizing the communicative components of irony and lies at the age of 5–10 will be discussed.
Keywords: lie, Hungarian research, literature review