LEX VÁRHELYI: HITELESSÉG, REFORM, STABILITÁS
Szerző: Dr. ÖRDÖGH Tibor, egyetemi docens (Ordogh.Tibor@uni-nke.hu)
Intézmény: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Európa-tanulmányok Tanszék, Budapest
Az Európai Unió bővítéspolitikája az 1960-as évektől kezdődően állandóan változó és részleteiben bővülő szakpolitikát jelent. Az 1990-es évektől kezdődően kezdett egyre pontosabb meghatározás körvonalazódni a csatlakozás koppenhágai kritériumainak köszönhetően, azonban a fogalmi tisztázatlanság továbbra is fennmaradt. A kelet-közép-európai és mediterrán bővítés után, Románia és Bulgária tárgyalásainál már új elemek jelentek meg, mint az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus. A horvát csatlakozás nyomán pedig a benchmarkok rendszerét vezette be az Európai Unió. Noha a belépési eljárásban a tárgyalási fejezetek egyre pontosabban kerültek rögzítésre, a bővítés a technikai jelleg következtében nagymértékben lelassult. A nyugat-balkáni államok számára már hosszú út vezet az EU-ba, mely időszak alatt 2018-tól fontosnak vélik a hitelességet fenntartani. Az előadásban mind az EU, mind pedig a régió államai által tett hitelességi lépéseket kívánom elemezni. A bemutatás során kitérek a bővítéspolitika reformjának állandó jellegére, mely egyúttal bizonytalanságot is jelent a csatlakozni kívánók számára. Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosként új bővítési lehetőségekről tesz említést, mely stabilitást és biztos jövőképet nyújthat a térség államai számára a taggá válás folyamatában. Az előadás során az egyes reformokon túl az aktuális bővítéspolitikai elképzeléseket fogom feltárni a COVID-19 világjárvány és az orosz-ukrán háború hatásait figyelembe véve.
Kulcsszavak: bővítéspolitika, Nyugat-Balkán, Európai Bizottság, smart reziliencia.
*
LEX VÁRHELYI: CREDIBILITY, REFORM, STABILITY
The European Union’s enlargement policy has been constantly changing and expanding in detail since the 1960s. Starting from the 1990s, a more precise definition began to be outlined thanks to the Copenhagen criteria for accession, however, the conceptual ambiguity still remained. After the East-Central European and Mediterranean enlargement, new elements such as the cooperation and control mechanism appeared in the negotiations between Romania and Bulgaria. Following Croatia’s accession, the European Union introduced a system of benchmarks. Although the negotiation chapters in the accession procedure were more and more precisely recorded, the enlargement slowed down to a large extent due to its technical nature. The Western Balkan states have a long way to go to the EU, during which period they consider it important to maintain credibility from 2018. In the presentation, I want to analyze the credibility steps taken by both the EU and the states of the region. During the presentation, I will discuss the permanent nature of the reform of the enlargement policy, which also means uncertainty for those who wish to join. Olivér Várhelyi, as the commissioner responsible for neighborhood policy and enlargement, mentions new enlargement opportunities, which can provide stability and a secure vision for the states of the region in the process of becoming a member. During the presentation, in addition to the individual reforms, I will explore the current enlargement policy ideas, taking into account the effects of the COVID-19 pandemic and the Russian-Ukrainian war.
Keywords: enlargement policy, Western Balkans, European Commission, smart resilience.